Én elnézem a férjemnek

Mint feleség, tudom, hogy az a dolgom, a férjemet tegyem boldoggá. Persze annyi sok év és a napi verkli után azért azt is tudom, hogy már nem olyan minden, mint régen. Megértem, ha időnként szüksége van valami kis változatosságra.

Ezen is el kell gondolkodni időnként...

Nagyon rosszul esne ugyanis, ha megtudnám,
hogy a férjem a változatosságot egy másik asszonynál keresi, vagyis szeretőt tart. Úgy gondolom, akkor már nem lenne meg a bizalom kettőnk között, az pedig megkérdőjelezi a kiegyensúlyozott kapcsolatot.
Az erotikus masszázst ezért sokkal inkább el tudom fogadni.
Persze ő nem beszél erről (ha gyógymasszázsra járna, valószínűleg elmesélné).
Azért én pontosan tudom, hogy mikor történik, hiszen a ruháján érzem a masszázskrém illatát. De nem csak ez a jel árulkodik, általában olyankor kissé kevésbé közlékeny, csendesebb, valószínűleg érez némi bűntudatot.
Nem hiszem, hogy ezért bántanom kellene, esetleg számonkérni, veszekedni. Semmi pénzért nem cserélnék el egy erotikus masszázs-kalandot egy amolyan zűrzavaros, hazudozós félrelépésre. Szerintem ez nem jelent hűtlenséget, egészen egyszerűen arról van szó, hogy néha neki is kell egy kis másfajta kikapcsolódás.

Miért jó ez nekem így?

Nem egyszer épp, hogy jól jött a „kezelés” nekem is. Fiatalos lendületet adott az együttlétünknek. Lehet, hogy tanult valamit?
Valószínűleg tudja, hogy tudom, …. és kész.

Az a véleményem, így tudom megtartani, ha az alkalmankénti erotikus masszázst nem hűtlenségnek fogom fel.